Magyarországon három, hálózattal rendelkező szolgáltató van. Egyik sincs magyar tulajdonban. Vagyis a magyar mobil piac nyeresége, mivel egyik cég sem nonprofit, három csövön folyik ki az országból, Norvégia, Anglia és Németország felé. A magyar mobil piac éves forgalma 700 mrd Ft. Igen, ekkora a forgalma. Ezért szertett volna a magyar állam is saját mobil szolgáltatót. De mivel a három koncesszióval rendelkező cég megtorpedózta a negyedikre kiírt pályázatot - nem akartak tovább osztozkodni - ezért az állam talált egy sokkal egyszerűbb módot arra, hogy részesedést szerezzen a 700 mrd-ból. Bevezette a távközlési adót. Így beruházás nélkül jutott percenkét először 2, majd 3 Ft bevételhez.
2011-ben a törvényi szabályozás lehetővé tette alternatív szolgáltatók piacra lépését. A vezetékes iparágban már 2002 óta lehetőség van erre. Ott több mint 300, NMHH (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) engedéllyel rendelkező alternatív szolgáltatót tartanak nyilván. A mobil piac bevétel szempontjából többszöröse a vezetékes szolgáltatásnak. Ezért indított több áruházlánc TESCO és LIDL, és idén a legnagyobb magyar vállalat a MOL, alternatív mobil szolgáltatást. Ebből a piacból ők sem akartak kimaradni. Ezen szolgáltatók a brandjüket és az értékesítési hálózatukat felhasználva, saját márkás termékként értékesítik tovább a szolgáltatást. Mindhárman lakossági szegmensben előrefizetett azaz feltöltőkártyás szolgáltatást értékesítenek. A koncesszióval rendelkező szolgáltató biztosítja részükre a platformot, a hátteret, a számlázást, az informatikai rendszereket, az ügyfélszolgálatot, a hálózatot. Mindent ami a szolgáltatás működéséhez szükséges.
Alapvetően 30-60 Ft-os percdíjakon adják a szolgáltatásaikat. Az elszámolás perc alapon történik, azaz minden megkezdett perc díja terhelődik. Ez a perc alapú számlázás.
Miért jó ez a koncessziós szolgáltatóknak?
Azzal a kikötéssel kapták meg a koncesszióra a lehetőséget, hogy olyan hálózatot, és infrastruktúrát kell kiépíteniük, ami lefedi a teljes országot. És ha szükséges, képes ellátni a telje magyar lakosságot. Vagyis ha kettő valamiért leáll, akkor a harmadik egyedül is képes ellátni az országban az összes felhasználót.
Ez azt jelenti hogy mindháromnak vannak szabad kapacitásai. Ezek értékesítése növeli a kihasználtságot a hálózat megtérülését.
2 év alatt a három alternatív szolgáltató több mint 130 ezer kártyát értékesített.
Nézzük meg ki kivel kötött szerződést:
Tesco - Vodafone ( angol az angollal)
Lidl - T-Mobile ( német a némettel)
MOL - T-Mobile ( magyar- a némettel)
Érdekesek a nemzeti identitások.